Halak jellemzése
A halak (Pisces) a gerincesek (Vertebrata) törzsébe tartozó, nektoni (szabadon úszó) életmódot folytató, kopoltyúval lélegző, változó testhőmérsékletű élőlények osztálya. Két nagy csoportjuk a porcos és csontos halak jellemvonásaikban eltérnek egymástól.
A halak fontosabb csoportjai
- Porcos halak (Chondrichthyes)
A porcos halak (cápák és ráják) belső váza porcos, nem csontosodik el, a szilárdítás mész berakódással történik. Szabad kopoltyúrésekkel rendelkeznek, nincs kopoltyúfedőjük, és fecskendőnyílásuk van. A farokúszó heterocerk (felső rész nagyobb, mint az alsó). Pikkelyeik aprók, fogakat viselő placoid típusúak. Szájnyílás hasoldalon található. Nincs úszóhólyagjuk (ezért egyes cápafajoknak folyamatosan úszniuk kell, nehogy lesüllyedjenek). Szaporodásuk ivaros, belső megtermékenyítésű és történhet szaruszerű tokba zárt pete lerakásával (pl. ráják, macskacápák), eleventojás (pl. bikacápa, szitri- és citromcápák), vagy elevenszülés (pl. kékcápa-félék, dajkacápa, tigriscápa) útján. Egyes fajoknál, mint a nagy fehércápa és a homoki tigriscápa, a méhen belüli kannibalizmus is megjelenik. Viszonylag kisszámú utódot hoznak a világra („K” szaporodási stratégia), amelyek viszont az anya által befektetett energia eredményeként már képesek az önálló életre.
- Csontos halak (Osteichthyes)
A valódi csontos halak belső váza csontos, kopoltyúfedővel rendelkeznek, viszont fecskendőnyílásuk nincsen. A farokúszó homocerk (mindkét rész egyforma hosszúságú). Pikkelyeik kör (cycloid), vagy fésű (ctenoid) alakú. Szájnyílásuk a fej elején található. Úszóhólyagjuk van. Ivarosan, ikrákkal szaporodnak és külső megtermékenyítés jellemzi ezt a csoportot. Általában nagyszámú peték lerakásával maximalizálják az utódok túlélési arányát („R” szaporodási stratégia).
Leggyakoribb fajok
1. Porcos halak
- Kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula)
- Nagyfoltos macskacápa (Scyliorhinus stellaris)
- Kék cápa (Prionace glauca)
- Rókacápa (Alopias vulpinus)
- Márványos zsibbasztó rája (Torpedo marmorata)
- Adriai csillagrája (Raja asterias)
- Tövises rája (Raja clavata)
- Közönséges mérgesrája (Dasyatis pastinaca)
- Sasrája (Myliobatis aquila)
2. Csontos halak
- Közönséges muréna (Muraena helena)
- Tengeri angolna (Conger conger)
- Szardínia (Sardina pilchardus)
- Európai szardella (Engraulis encrasicolus)
- Földközi-tengeri menyétke / Villás tőkehal (Phycis phycis)
- Repülő hal (Hirundichthys rondeletii)
- Csőrös csuka (Belone belone)
- Hosszúcsőrű tűhal (Syngnathus typhle)
- Pettyes csikóhal (Hippocampus ramulosus)
- Nagy sziklahal (Scorpaena scrofa)
- Kis sziklahal (Scorpaena porcus)
- Vörös morgóhal (Trigla lyra)
- Tengeri süllő (Dicentrarchus labrax)
- Szentsügér (Anthias anthias)
- Barna fűrészes sügér (Epinephelus guaza)
- Roncssügér (Polyprion americanum)
- Betűs sügér (Serranus scriba)
- Földközi-tengeri kardinálishal (Apogon imberbis)
- Nagy gályatartóhal (Echeneis naucrates)
- Közönséges villásmakréla (Lichia amia)
- Kalauzhal (Naucrates ductor)
- Földközi-tengeri fattyúmakréla (Trachurus mediterraneus)
- Nagy aranymakréla (Coryphaena hippurus)
- Nagyszemű durbincs (Boops boops)
- Fogasdurbincs (Dentex dentex)
- Abroncsos durbincs (Diplodus sargus)
- Kétsávos gyűrűskeszeg / Kecskedurbincs (Diplodus vulgaris)
- Fekete durbincs (Spondyliosoma cantharus)
- Feketefoltos durbincs / Gyűrűsfarkú keszeg (Oblada melanura)
- Aranydurbincs (Sparus aurata)
- Magashátú durbincs / Aranybopsz (Sarpa salpa)
- Rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)
- Nagyfoltos nyurgadurbincs (Spicara maena)
- Közönséges tengeri márna (Mullus barbatus)
- Barna korallsügér (Chromis chromis)
- Közönséges nyilascsuka / Barrakuda (Sphyraena sphyraena)
- Közönséges makréla (Scomber scombrus)
- Palamida (Sarda sarda)
- Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
- Kardhal (Xiphias gladius)
- Közönséges szivárványhal (Coris julis)
- Pávahal (Thalassoma pavo)
- Gavallérhal (Symphodus mediterraneus)
- Adriai ajakoshal (Symphodus ocellatus)
- Földközi-tengeri papagájhal (Sparisoma cretense)
- Mérges pókhal (Trachinus draco)
- Csillagvizsgáló hal (Uranoscopus scaber)
- Foltosúszós nyálkáshal (Blennius ocellaris)
- Földközi-tengeri homokiangolna (Gymnammodites cicerellus)
- Lanthal (Callionymus lyra)
- Vörösszájú géb (Gobius cruentatus)
- Viaszrózsagéb / Társulógéb (Gobius bucchichi)
- Tapadóhal faj (Lepadogaster sp.)
- Pettyes rombuszhal (Bothus podas)
- Óriás rombuszhal (Psetta maxima)
- Nyelvhal (Solea sp.)
- Holdhal (Mola mola)
- Európai íjhal (Balistes carolinensis)