Az Adria állat- és növényvilága viszonylag gazdag, 12.000 növény- és állatfaj található meg itt. Az Adriai-tenger három, egyre mélyülő területre osztható, a medence északi része a legsekélyebb és Dél felé mélyül. Legmélyebb pontja az Otrantói-szoros felé eső délkeleti szakaszon található, itt eléri az 1.230 méteres mélységet. A horvát partszakasz az Adriai-tenger északi részén nyúlik el, ezt a vidékét egy több mint ezer szigetből álló szigetvilág szegélyezi, melyek közül csak hatvan lakott. A medence ezen a részen sekély, a tenger átlagos mélysége 40 méter.

Cres és Losinj

Az Adriai Delfin Program a horvát Adriának a legészakibb szigetcsoportját, a Kvarner területén található Cres és Losinj szigetvilág tanulmányozását célozza. A Kvarner területe az Isztria keleti partvidéke és a szárazföld hegyvonulatai között helyezkedik el. Cres és Losinj szigete korlátként húzódik a nyílt Adria és a belső Kvarner-medence között, kisebb szigetek raja veszi körül őket. A „szigetikrek” korábban összeköttetésben álltak egymással, amíg illér és római rabszolgák egy csatornával szét nem választották őket. Ma híd köti össze Crest és Losinjt. Partszakaszuk rendkívül összetett, sok kisebb és nagyobb öbölből áll. Losinjt meleg tengeráramlatok ölelik körül, ennek köszönhetően klímája viszonylag meleg, enyhe telekkel és nyarakkal. Az enyhe klíma és a tiszta tenger közkedvelt idegenforgalomi célponttá tette, már több mint száz évvel ezelőtt kedvelt volt klímája és tiszta levegője miatt, ma is szívesen látogatják a gyógyulni vágyók. Losinj sziget 31 km hosszú, az északi és déli részei szélesebbek, a Privlaka elnevezésű középső része keskenyebb. Privlaka nyugati oldalán egy széles öbölben két szigetecske fekszik, a kisebb Murtar- és a nagyobb Koludarc-sziget, amelyek együtt zárják le a Kovcanja-öblöt és Losinj-sziget legnagyobb településének, Mali Losinjnak a kikötőjét. Mali Losinj előtt a Privlakát egy keskeny csatornával kettévágták, a két oldalt egy forgóhíddal kötötték össze; így biztosították az átjárást a sziget nyugati és keleti oldala között.
A kis falvak, Mali és Veli Losinj igazi tengerparti városokká nőttek, hangulatukat a hajós kapitányok kikötő köré épített házai határozzák meg. A losinji hajósmesterség a gőzhajók megjelenésével hanyatlani kezdett, és a 19. század végére a sziget az idegenforgalom felé fordult, de gazdasági életében a turizmus mellett továbbra is szerepet játszik a hajóépítés és a halászat is.
Az Adriai Delfin Program központjának a Losinj-sziget délkeleti oldalán fekvő Veli Losinj ad otthont. Veli Losinj városát 1280-ban alapította tizenkét horvát család, akik az északi tengerparti vidékről menekültek a szigetre a tatárok elöl. A történelmi városkában több templom is található, és a kikötőben helyezkedik el a kalóztámadások kivédésére 1455-ben épített 17 m magas védő- és megfigyelőbástya. A Losinj-sziget keleti fele - ahol Veli Losinj is található - védett a környező szigetek által. A tengerben itt több mint 95 halfaj és számos nagyobb ragadozó található, mint például a tengeri teknős (Caretta caretta), a kardhal (Xiphias gladius), valamint néhány cápafaj is rendszeresen látogatja a területet. Mali és Veli körül gyönyörű öblök találhatóak, a tengeri környezetről elmondható, hogy ez Észak-Adria legtisztább része, a víz alatti látótávolság folyamatosan eléri a húsz métert! Ez a Crest és Losinjt körülvevő csodálatos környék ad otthont az Észak-Adrián élő palackorrú delfinek egy populációjának.

A Cres és Losinj szigetek környékén élő delfin populáció kicsi, elszigetelt és sérülékeny, ezért a Kék Bolygó 2002 januárjában indítványozta egy tengeri rezervátum létrehozását, hogy különböző szervezetek és a helyi lakosság segítségével megvédjék a delfineket és környezetüket. Hosszú és kitartó munka után a Kék Bolygó a horvát törvények által hivatalosan is védett területnek nyilváníthatta a Losinjt övező vizeket. A tengeri rezervátum a Kvarner területén helyezkedik el, a Cres-Losinj szigetvilág keleti vizein. Ez a terület az Észak-Adria egyik legépebben fennmaradt területe, vizei híresek tisztaságukról, de az emberi használat óriási nyomása egyre fenyegetőbb. A Crest és Losinjt övező szigetvilág nem csupán az itt élő palackorrú delfinek miatt fontos, hanem a változatos tengeri élővilág, a szintén sok veszélynek kitett tengeri teknősök (Caretta caretta), az itt fészkelő ritka madarak és a történelmi értékek megőrzése miatt is. Ez a terület régen lakott volt két másik tengeri emlős, a közönséges delfin (Delphinus delphis) és a barátfóka (Monachus monachus) által is. Mára már mind két faj eltűnt a területről, csak igen ritkán, alkalmilag látogatnak a vidékre.
A rezervátum célja nem megtiltani a terület hagyományos használatát, hanem megpróbálni csökkenteni és mérsékelni a ránehezedő túlzott emberi hatást. A szervezet a delfinek határozott védelme mellett azt szeretné elérni, hogy az erőforrások használata szabályozottá és fenntarthatóvá váljon a szigeteken és környékükön. A valódi segítséget az jelenti, ha a szigeten élők támogatásával lehet létrehozni a rezervátumot, hiszen a delfinek és élőhelyük egészsége nem csak a törvényeken és szabályozásokon múlik, hanem az emberek hozzáállásán és cselekedetein. A terület védelmét össze kell hangolni a gazdasági fejlesztéssel, ezért a tudományos kutatások mellett a lakossággal való egyeztetések alapján azonosítani kell a gazdasági, ökológiai illetve üdülési jelentőséggel bíró övezeteket. A területet zónákra, övezetekre osztanák, a zónák pedig különböző szintű védelmeket élveznének annak érdekében, hogy kialakuljon az emberi használat és az ökológiai folyamatok egyensúlya. Ez azt jelenti, hogy például a delfinek és teknősök számára fontos területeken a hajóforgalmat korlátozzák, hogy megóvják ezeket a fajokat a túlzott zajártalomtól és a hajók okozta sérülésektől, míg a régészeti szempontból kiemelt zónákban a horgonyzást szabályozzák. A halállomány megújulásának érdekében olyan intézkedéseket vesznek fontolóra, mint a terület külső halászhajók elöli elzárása, a természetvédelmi szempontból sérülékeny zónákban a halászati felszerelések típusának és méretének szabályozása, illetve esetleges halászati tilalom bevezetése a halak szaporodási időszakában. A Losinji Delfin Rezervátum Horvátország első tengeri rezervátuma, melytől azt remélik, hogy megalapításával ez a terület válik a szigetek legfőbb természeti kincsévé, megóvja a delfineket és élőhelyüket, miközben a terület gazdasági és szociális erőforrásait is fenntartja.